Római, Vakáció

Miért is Római a Római? Ha-ha! Ez bizony a találós kérdés! Mert persze, mit adtak nekünk a Rómaiak?

A wikipedia szekciót átugorva, a Római part a Római forrásokról kapta a nevét, amelynek pedig valószínűleg a környék rómaiakhoz való kötődésének (Aquincum)  lehet köze. Érdekes, hogy a területet régebben Lőpormalomnak nevezték, és például a bivalykereskedelem egyik központja is volt.

Bivalyokkal sajnos ma már nem gyakran találkozik az ember a Rómain, és ez köszönhető annak, hogy az 1800-as években a Római part a budai vízi élet felkapott központja lett, és az evezősök és fürdőzők vették birtokba a területet.

Több csónakház még abból az időből származik. Első Rómais kalandom nekem is a főiskolai evezőstábor volt, amellyel a féléves kötelező testnevelést lehetett kiváltani (mindig a tesi volt a gyenge pontom...). A tábor során eveztem először, szerelembe estem a kajakokkal, a Dunával és a Rómaival <3

Majd ez pár évre feledésbe merült, és végül a férjemnek jutott eszébe, hogy nézzünk le a partra. Legalább Tatyika is sétál egyet, meg fürödhet a Dunában, stb. Jó, jó, mondtam, és nem bántam meg, mert a Római valóban, igazából és zsigereiben kutyabarát hely. Nem kell feszengeni, nem kell fegyelmezni, nem kell folyamatosan résen lenni. Persze de, kell, de nem olyan erőltetetten, hanem kicsit szabadon lehet engedni az ebeket és mi is kikapcsolódhatunk.

Kedvenc Rómais helyem természetesen a Fellini - ezzel biztosan nem vagyok egyedül, de nehéz nem szeretni, na. Gyönyörű partszakasz, vidám napágyak és vegán tál, levendula szörpös rozéfröccs, jó arcok, kutyák :) Ez a jelenet helyszíne. Fiatal pár két agárral. A srác elmegy rendelni, látom a lányon, hogy hezitál, elengedje-e a gézengúzokat pórázról. Minden kutya egyébként szabadon randalíroz, így a lány is úgy dönt, hogy az övéi is mehetnek. Snitt. Egyik agár a vízben, a másik pedig egy ottfelejtett tányérból (Anyuka kisgyerekkel, persze szegény felugrott evés közben és őrizetlenül hagyta a tálját) haszel. De nem kicsit. Hosszú orrával csak úgy szippantja be a falatokat, miközben szeme sarkából folyamatosan figyel, mint az antilop a szavannán, hogy mikor ér oda a gazdi. Majd amikor az elkerülhetetlen bekövetkezik, olyan ártatlan fejjel néz rá, hogy ha nem lógna kaja a szájából, nem is hinném, hogy ő volt :) Cukkernyúl. És persze senki sem tud rá haragudni, az Anyuka is nevet, a gazdi előbb zavarban, de aztán ő is, és mindenki más is, mert ilyen a Római, kihozza az emberek legjobb arcát, vidám és bohókás, egy darabka dolce vita Óbudán.