Szombathelyiként a Savaria Karnevál nem csak egy a nyári programlehetőségek közül, hanem egy nyomós ok arra, hogy augusztus végén hazautazzunk :) Idén úgy gondoltuk, hogy az unokaöcséinket is magunkkal visszük, hiszen nyilván gyermekek számára a legérdekesebb a látványos jelmezes felvonulás. Sajnos Marci, a hatéves nagyfiú betegség miatt nem jöhetett végül, de a négyéves Bencével 4 főre duzzadt családunkkal így is más szemszögből ismertük meg a Karnevált.

Szombathely, azaz Savaria történelme a római korig nyúlik vissza, amikor is Claudius császár Kr. u. 43-ban colonia rangra emelte a települést. Mivel a város a Borostyánút mellett feküdt, így élénk kereskedelmi és vallási élet folyt itt, például Isis istennőnek is állt itt egy szentélye, amelyet 2010-ben rekonstruáltak, így nem kell Egyiptomig utaznunk, ha ilyesmiben gyönyörködnénk. A Borostyánút maradványait a belvárosban több helyen is láthatjuk, de aki mélyebb érdeklődést érez magában, annak a  Járdányi Paulovics István Romkertben érdemes körülnézni. A népvándorlás kora véget vetett a Római Birodalom virágzásának. Savariát előbb Attila, a hun majd egy földrengés rázta meg. Ezt sokára sikerült kiheverni: Szombathely csak 1407-ben kapott városi rangot. A török időkben és kb. az összes hadjáratban, felkelésben és viszontagságban eléggé kedvezőtlennek mutatkozott a város földrajzi fekvése, de ezt még egy pestisjárvánnyal is sikerült tetőzni... Ennek állít emléket a Fő téren a Szentháromság szobor.

A város lakossága csaknem teljesen kipusztult, a környékből németajkú lakosságot telepítettek a kiürült városba, ami így magyar jellegét ugyan elvesztette, de az akkori politikai helyzetben ez nem volt hátrány. 1777-ben Mária Terézia megalapította a Szombathelyi Egyházmegyét, élén Szily János püspökkel, és a város virágzásnak indult. A történelmi belváros szinte minden jelentős épülete ebből a korból származik: lebontották a várat, és helyére Székesegyházat, Püspöki Palotát, polgári házakat és iskolákat építettek. A többé-kevésbé egységes barokk belváros ebből a korból származik.

Úgy tűnik, sok volt a jóból, mert 1809-ben már Napóleon seregei élvezték városunk vendégszeretetét, hálából a Megyeháza épületét hagyták hátra. Aztán tűzvész, majd kolera pusztított, az ezt a követő időszak történései pedig  pedig nem csak Szombathelyt, de egész Magyarországot megtépázták.

Ezt a régre visszanyúló, gazdag történelmet ünnepli évente egyszer Savaria lakossága, amikor kicsik és nagyok jelmezt öltenek és együtt vonulnak végig a városon.

https://www.youtube.com/watch?v=oTKhComyUxA

A látogatók rengeteg program közül választhatnak: a hagyományőrző íjászattól a légiós bemutatón át a koncertekig; hastáncos műsorok, templomlátogatás, néptáncosok, klezmer, borok utcája, sörtér, vásári forgatag, finom ételek és kézműves árusok várják az érdeklődőket.

Képtelenség lett volna két nap alatt mindent bejárni (szerintem egy hét is kevés lenne). Szombaton délelőtt a hagyományőrző íjászoknál kezdtünk, mivel itt volt talán a legtöbb gyermek program egy helyen. Volt természetesen arcfestés és lufihajtogatás, de ahogy elnéztem, a gyerekek az íjászatot, a gyermekkoncertet és a kézműves foglalkozást kedvelték leginkább, na meg a tűzoltók által szerintem zseniálisan kitalált elolthatatlan tűz oltását valódi tűzoltóautóval és fecskendőkkel :)

Egyébként mindenhol rengeteg kutyás volt, az ebek is részt vettek a vásári forgatagban. Szombathely amúgy is kutyabarát város, ritka az az étterem vagy üzlet, ahova nem engednek be kutyával, és alap, hogy vízzel kínálják az ebet is. Sétához ideális a Fő tér, a Csónakázó-tó partja, de a nem messze található Abért-tóhoz is szeretünk elugrani, remek futókör és sok kutyás van.

A délelőtt gyorsan eltelt, megnéztük még a légiósok táborát (ide kutyával nem lehet bemenni sajnos) is, aztán hazamentünk pihenni, hogy az este hétkor kezdődő felvonulásra frissek és fittek legyünk :) A felvonulás a Savaria karnevál talán leglátványosabb programja. Időrendi sorrendben vonulnak fel a történelem során Savariában/Szombathelyen élőket megjelenítő jelmezesek, hagyományőrzők és mutatványosok. Ez a gyerekek számára egyértelműen a csúcs látványosság, de a zajokra érzékeny kutyákat érdemes inkább otthon hagyni. Tatyi fél a dörgéstől és a tűzijátéktól is, szóval az ágyúk és fegyverek dörrenése eléggé megijesztette szegényt. Mondjuk hamar túltette magát rajta, mert a vásári forgatagban már nagyon jól érezte magát. Meg persze kárpótlásul kapott egy-két finom falatot is. Elég későre járt már, mire mindent végignéztünk, pedig idén a Borok Utcáját is kihagytuk :) Mi, felnőttek is megérdemeltünk egy kis időt, ezért karneváli törzshelyünkön, a Claudia cukrászdában zártuk az estét.

Kedvenc kutyabarát kávézóink és helyeink Szombathelyen:

Art Café, Fő tér

Claudia Cukrászda, Fő tér  és Király utca sarka

Deck Bistro - Csónakázó-tónál

Életkert Vegán ételbár, Savaria tér